Tisztelt szakemberek…

A fogyatékkal élő nőkről szóló szakmai napra készülve kaptuk az alábbi nyílt levelet. Az édesanya
neve elhallgatását kérte arra hivatkozva, hogy a jelenlegi körülmények között büntetésre számíthat
az, aki nyíltan kritizálja a fennálló rendszert. Ez a levél nyitotta, és szolgált fonalául a kerekasztal-beszélgetésnek.
Teljes terjedelmében, változtatás nélkül közöljük.

Tisztelt Szakemberek, kedves Szülés körül tevékenykedők!

Úgy gondoljuk, hogy az 1984-ben Bálint Sándor nevével fémjelzett szülészeti humanizálásban az utóbbi években visszaesés tapasztalható, mely a fogyatékkal élő nőket különösen sújtja. Ahol ugyanis a nők természetes igényeinek, értem itt a nem fogyatékos nőket,  egyre kevesebb a hely, ott a fogyatékos nők speciális többletigényeinek még sokkal kevesebb. Konkrétan az alábbi problémákat fogalmazzuk meg, melyek nem fogyatékos nőtársainkat is sújtják, bennünket azonban fokozottabban, ugyanis állapotunkból kifolyólag kiszolgáltatottabbak vagyunk, nehezebben jutunk információkhoz, nehezebben érvényesítjük érdekeinket.

1

  1. Az idő hiánya: a szülészorvosi ellátásban nincs idő a betegre, még akkor sem elég ez sokszor, ha fizetett orvossal rendelkezik a szülő nő. Nincs idő a beszélgetésre, bővebb tájékoztatásra, kimerítő magyarázatokra, speciális igények megbeszélésére – és ha ez meg is történik, az orvosok gyakran elfelejtik a megbeszélteket.
    Megoldás: biztosítsunk jóval több időt és figyelmet minden szülő nőnek, a fogyatékos nőknek pedig még több időre van szükségük!
  2. Bánásmód: tapasztalat, hogy a fogyatékos nők gyakran kerülnek az ellátórendszerben megalázó helyzetekbe, ez különösen igaz, ha nincs választott orvosuk, szülésznőjük, továbbá ha a választott orvos épp szabadságon van/nincs bent az adott vizsgálatkor, szüléskor az intézményben. De választott orvos esetén is adódhatnak ilyen helyzetek. Ez az állítás szintén minden nőre vonatkozik, egy fogyatékost azonban állapotából kifolyólag még súlyosabban érint.

Megoldás: bánjon mindenki tisztelettel a fogyatékos nővel is, és segítse őt úgy, hogy meghallgatja igényeit, kérdéseket tesz fel neki, ha nem tudja, hogy egy bizonyos helyzetben hogy tud segíteni.

  1. Negatív attitűd a gyermekvállalással kapcsolatban, különös tekintettel arra, ha az adott fogyatékosság öröklődési lehetősége fennáll. Sok szakember viseltetik előítélettel a fogyatékos magzatok iránt, de nem minden fogyatékossággal szemben egyforma az előítélet. Az előítéletesség gyakran attól is függ, mit gondol az orvos az adott öröklődő betegséggel rendelkező személyről: életre való-e, miben igényel segítséget az életben, szimpatikus-e neki az adott személy.

Megoldás: annak tudatosítása a szakemberek között, hogy minden élet érték! A fogyatékos ember értékes! Legyen bármely fogyatékossága. Attól, hogy valaki nem tudja megkötni a saját cipőjét, még lehet jó szakember, szülő, legfeljebb tépőzáras cipőt hord.

  1. A császármetszések magas, különösen magas aránya: gyakran az orvosok indokolatlanul alkalmaznak császármetszést egyes fogyatékosságok megléte esetén: pl mozgássérültek, látássérültek esetén ez tipikus. A szabad vajúdási és kitolási testhelyzet megválasztása indokolatlanná tenne sok császármetszést. Sajnos azonban még a legbababarátabb kórházakban is hajlamosak az orvosok az anyákat a hátukra fektetni különösen a kitolási szakban indokkal vagy indok nélkül.

Megoldás: nők információkkal való ellátása, szülésfelkészítés kifejezetten a fogyatékos nő számára, szabad szülési testhelyzet megválasztása a kitolási szakban is! Arra biztatni a fogyatékos nőket, hogy a szülés teljes időtartama alatt ők válasszák meg szabadon testhelyzetüket!

  1. Több személy jelenlétének megteremtése a kórházi szülésnél. Még a legliberálisabb kórházban is legfeljebb két külsős személy jelenléte megengedett, azonban apás szülés esetén, ha a pár mindkét tagja fogyatékos, nem feltétlen elegendő egy doula jelenléte, indokolt lehet két segítő jelenléte is a pár tagjain kívül. fogyatékos apuka és anyuka esetében Egy külsős segítő szinte elengedhetetlen minden kórházban, azonban ha a pár igényli, két személy jelenlétét is szükséges volna megengedni!

Megoldás: több személy vehessen részt a fogyatékos nő szülésénél, amennyiben az apuka is fogyatékos.

Tudjuk, hogy az orvosok és nővérek helyzete sem könnyű, van kórház, ahol 40 kismamára jut két csecsemős nővér, de olykor nem kell több kis empátiánál, rugalmasságnál, odafordulásnál, és sok probléma megoldódik, megoldódna.

Az idő, a tisztelet, az egyenrangúság olyan értékek, melyek nem függnek pénztől, kizárólag az embertől magától, teremtsük meg sok szép szülés és születés lehetőségét a fogyatékos nők számára is!

Remélem, sok fogyatékos nő élhet meg a későbbiekben pozitív élményeket a szülészeti ellátás kapcsán, jó munkát és sikereket kívánok ehhez!

Üdvözlettel

egy többgyermekes fogyatékos anya

és barátai