Tanulmányok kategória bejegyzései

Roma nők a szülészeti ellátásban – tanulmány

11188393_819061978148641_8177931294909741815_nAz Egyesület 2015. április és májusban közel harminc, mélyszegénységben élő roma nővel készített mélyinterjút az ország négy szegregátumában a várandósgondozásban és a szülészeti ellátásban szerzett tapasztalataikról. Az interjúk célja az volt, hogy a nők által megélt tapasztalatokat mélyebben megismerjük, és megértsük, hogy számukra az ellátás mely elemei fontosak és miért, mik az igényeik, illetve hol szenvednek szükséget.

Roma nők a szülészeti ellátásban – tanulmány bővebben…

“Az otthonszülésből fakadó aktivizmus” Elena Anchevska tanulmánya

1800493_757835617560889_1666210609_nA szerző budapesti tartózkodása alatt, a Születésház Egyesület NőKép projektjének gyakornokaként, többek között az otthonszülést megtapasztaló, és ebből ihletet merítő magyar aktivistákat interjúvolta. A kívülálló éleslátásának strukturális előnyét kihasználva, a szerző tanulmányában rávilágít egyrészt arra, hogy a megtapasztalt kórházi traumák élménye után mit jelentett beszélgetőtársainak ennek alternatívája, az otthonszülés megtapasztalása. A szerző ugyanakkor bemutatja, hogyan sarkallta ezeket az anyákat az otthonszülés tapasztalata társadalmi aktivizmusra, az önrendelkezés, a társadalmi változások szószólóivá és zászlóvivőivé. “Az otthonszülésből fakadó aktivizmus” Elena Anchevska tanulmánya bővebben…

Otthonszülés a gyakorlatban a szabályozás után

A bábák működőképesnek tartják az otthonszülés szabályozását, de nehezen jutnak hozzá az életmentő gyógyszerekhez. Még mindig problémás az anyakönyvezés és a kórházban gyakran lekezelően bánnak az anyákkal. A szakemberek többsége nem ismeri a rendeletet. Erre jutott többek között az otthonszüléseket vizsgáló legfrissebb felmérés.

Otthonszülés a gyakorlatban a szabályozás után bővebben…

Nemzetközi szemelvények a háborítatlan szülésről

A születés három modellje, a technokrata, a humanisztikus és a holisztikus modell között elsősorban nem a helyszín szerint tehető különbség – a különbség a szemléletben rejlik. Természetesen van jelentősége, hiszen a helyszín orientál, ám a szülés lefolyásának minősége, a hozzá kapcsolódó érzések nagyban attól függnek, hogyan gondolkodunk, és mit tudunk a születésről.

Brazíliában sokkolóan magas a császármetszések aránya (plasztikai műtét szempontjából is kiemelkedőek az adataik – vajon van összefüggés?): számszerűen 80%. A szülészorvosok és a nők számára a szülés műtétet jelent. Ricardo Jones szülészorvos egy alkalommal a kórházban egy olyan szülésre érkezett, ahol a nő a sarokban lekuporodva szült, a baba feje már kint volt. Dr. Jones ordítani kezdett: „Maga rémséges nőszemély! Összepiszkítja a padlót!” De már nem volt mit tenni, a babát el kellett kapni, kesztyűhúzásra sem maradt idő, ráadásul a nő a méhlepénnyel is jól összerondította a padlót. Dr. Jones felindultságán túljutva elgondolkodott az eseten, és lassan megértette, hogy nem a nő rondított bele a kórház rendjébe, hanem ő maga, szülészorvosként rontotta el a szülést. A kórházi humanisztikus modellben való munka során azonban később nem sikerült a császármetszések arányát 25% alá szorítani. Michel Odent egyik könyvét olvasva a brazil orvos ráébredt, hogy nők nem jól reagálnak egy férfiorvos jelenlétére, támogatására – egy dél-amerikai kultúrában csak nő az adrenalin szint, ha a férfiorvos a férj előtt szorosan átöleli a vajúdó feleséget. Az adrenalin pedig leállíthatja az oxitocin termelődést, amely a szülést vezérlő fő hormonok egyike. Ricardo Jones tehát egy nővel, egy dúlával folytatta a munkát. Ám ettől kezdve a nők inkább a dúlára bízták magukat, s a dokinak nem maradt más dolga, mint hogy háttérbe vonuljon, s engedje a szülést megtörténni. És nem elég, hogy az aktív szuper szülészből szülésasszisztens lett, de még a felesége is féltékennyé vált, hiszen a férje rendszeresen hosszú éjszakákat töltött egy csinos, fiatal dúlával. A feleség kapta magát, s nővérből átképezte magát szülésznőnek (no nem csak a dúla miatt), s nemsokára már hármasban jártak a szülésekhez. A nők ma azt kapják, amit szeretnének, és ami a legbiztonságosabb: háborítatlanul szülhetnek otthon bábával, kórházban békében, és ha kell, Dr. Jones mint orvos beavatkozik, vagy császármetszést végez. A csapatmunka tökéletes.

Albany-ban nemrégiben szomorú véget ért a történet. Túl messzire távolodtak a technokrata modelltől: a szülőotthont bezárták, annak ellenére, hogy rendkívüli statisztikái voltak. A biztosíték itt is a csapatmunka volt. A bábák csoportban dolgoztak, de nem a bába vizsgálta egyenként a nőket, hanem a nők törődtek egymással, végezték el egymáson a szokásos rutinvizsgálatokat. A nőközpontű ellátás egy másik típusú modelljében a nő mentál higiénés állapotának felmérése a garancia a szülés komplikációmentességére: több bába csak akkor vállal szülést, ha jól ismeri a nőt, ismeri traumáit, szexuális történetét, családi viszonyait – a gondoskodás testi/medikális szintje mellett a lelki gondoskodás jelentős szerephez jut.

Igor Csarkovszkij az 1960-as évektől egy szovjet kutatóintézetben dolgozott, s vizsgálta a víz, a légzés, a gravitáció és a mozgás jelentőségét,s eredményeit mind a szülés, mind a szülés utáni időszakra alkalmazta. Az összes oroszországi független bába – nem tudjuk, hányan vannak, becslések szerint közel ezren – az ő köpenyéből bújt ki. Lamaze, majd őt követve Leboyer is a szovjet kutatócsoportok (különösen egy bizonyos Nikolajev nevű orvos) eredményeire építve népszerűsítették a természetes szülést. Igor Csarkovszkij ma is dolgozik, szüléseket kísér a világ több tájékán, és többek között (kórházban szerzett) szülési sérült csecsemőket, gyerekeket gyógyít. További eredményei, kísérletei vannak, amelyek egyelőre meglehetősen radikálisnak tűnnek, épp úgy, mint egyes publikálatlan filmjei.

A német Cornelia Enning, aki jelentős bábai tevékenységet végez, a vízben szülés és a méhlepény nemzetközi szakértője. Statisztikái rendkívüliek – még a koraszülött babákkal együtt is, akiket bizonyos esetekben nagyon szívesen vállal – szaktudását egy részről Csarkovszkijnak, másrészről az EU-s gyakorlatnak köszönheti, s tudja, hogy egy koraszülésnél a megfelelő szaksegítséggel történő vízben szülés esetenként megelőzheti a koraszülésből származó sérüléseket.

Donna Facunda, mexikói bába, az igazi posztmodern fajtából. Tudja, mik a bábai hagyományok és ismeri a modern orvoslás eredményeit, eszközeit is, tisztelettel tudomásul veszi őket. Ránézésre egyszerű mexikói asszony. „Rendelőjében” mindenfajta orvosi műszer megtalálható. Van egy esztétikailag kifogástalan, és egyébként igen drága márvány szülőasztala, rajta a klasszikus kengyellel a lábaknak. Mindenki megcsodálhatja, aki hozzá belép, és láthatja rendelőjének komolyságát, gazdagságát. Az orvosi műszereket használta is: az intravénás infúziót tartó állvány először valóban a kis zacskók fellógatására szolgált. A tapasztalatok szerint a nyugati orvoslás eszközei azonban erőteljesebb hatást váltanak ki, mint amire szükség van, és ami kezelhető, mondja. Így az állvány ma már a szülő nő kényelmét szolgálja: a szülés bármelyik szakaszában alkalmas arra, hogy a nő belekapaszkodhasson.

Nagy Gabriella

Nemzetközi kapcsolattartó

 

Szülésről – otthonszülésről

 

A modern kori otthonszülés szerte a világban időről-időre a közbeszéd tárgyát képezi. Azokban az országokban, ahol még nem elfogadott az otthonszülés, és a jogszabályok, valamint a szülész-nőgyógyász szakma nem ismeri el létjogosultságát, általában heves viták, a média élénk érdeklődése és nagy vihart kavaró hatósági eljárások övezik. Kiváltképp, ha tragédia történik. Érthető, hogy a témával kapcsolatban mindenkiben a biztonság kérdése merül fel elsőként. Az otthonszülést választó családokkal szemben felhozott leggyakoribb ellenérv, hogy saját kényelmük, mániájuk érdekében a gyermekük életét veszélyeztetik. De vajon helyes-e ez az érvelés? Tényleg szemben áll-e az anya önrendelkezési joga a baba biztonsághoz való jogával? Szülésről – otthonszülésről bővebben…

Szülészeti körkép, 2010.

Az Egészségbiztosítási Felügyelet  Indikátorrendszer programja keretében adatokat gyűjt és tesz elérhetővé honlapján a magyarországi kórházakról. Az Indikátorrendszer 2010 elkészítésekor a kórházaknak, rendelőknek összesen 791 kérdésre kellett válaszolniuk. A visszaküldött kérdőívek összegzéséből például kiderül, hogy milyen a betegbiztonság, hogyan tájékoztatják a betegeket a szolgáltatók, milyen a szülészetek felszereltsége, hány ágy jut egy kórteremre, vagy hogyan látják el a gyermekeket. Az alábbiakban az összegző gyorsjelentés szülészetekre és a terhesgondozásra vonatkozó összegző részét olvashatja.

Szülészeti körkép, 2010. bővebben…

Otthonszülés felmérés

A Születésház Egyesület programjában kutatást folytatott az otthonszülést választó nőket ért intézményes diszkrimináció kapcsán. Magyarországon évente 200-250 nő választja a kórházon kívüli szülést. Bár az otthonszülés hazánkban az európai országokhoz hasonlóan nem volt tiltva, ugyanakkor azoktól eltérően 2011. áprilisáig szabályozva sem, aminek komoly következményei voltak/vannak mind az otthonszülést választó családokra (elsősorban a nőkre), mind a szaksegítőkre (bábák, doulák) nézve. Otthonszülés felmérés bővebben…

Kenneth C Johnson, Betty-Anne Daviss: Képesített professzionális bábákkal tervezett otthonszülések eredményei: egy nagymintás prospektív vizsgálat Észak Amerikában

Annak ellenére, hogy rengeteg bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy az otthonszülés az alacsony kockázatú várandóssággal jellemezhető nők esetében biztonságos választási lehetőség, a legtöbb jóléti országban továbbra is ellentmondásos a megítélése. A nézetek különösen megoszlanak az Egyesült Államokban, ahol a kórházi szülések esetében a beavatkozások és költségek egyre nőnek, míg az otthonszülésekben részt vállaló bábák képességeinek a kórházi profeszionális munkában történő hasznosítását visszautasítják.

Bővebben: http://holdudvar.babahaz.hu/CPM2000.htm