Levelek, cikkek, írások

2016. augusztus 22.

Írta: Judith Langowski

 

“Minden szülő nőnek jogában áll, hogy a szülészeti ellátás során is védjük a testi-lelki és szociális egészségét. Hogy megfelelő tájékoztatást követően szabadon dönthessen a szülése körülményeiről, a testét érintő beavatkozásokról. Hogy a személyes adatait védelem övezze. Hogy minden körülmények között tisztelettel és méltó módonÚj ablakban nyílik meg bánjanak vele, mindenféle megkülönböztetés nélkül.

Sajnos a szülő nő informált döntése akadályokba ütközik, a legtöbb jogsértésnek ez áll a hátterében. Nincsenek információk a kórházak statisztikáiról, a kórházi eljárásokról, a nők szóbeszédre kell támaszkodjanak, nincsen minőségbiztosítási rendszer. Az ellátás nem a tudományos ajánlásokon, hanem a szokásjogon alapul.”

Tapasztalataink a magyarországi szülészeti ellátásról

(2016. február 9-22.)

(Balról jobbra: Lene, Kristina és Schmidt Erika, az Egyesület gyakornoki programjának a vezetője)

A gyakornoki programunk keretében minden évben fogadunk olyan szülés körüli tevékenységet végző, aziránt érdeklődő hallgatókat, akik a szívesen tanulnak, szereznek tapasztalatok az Egyesület tevékenységéről, szemléletéről.

2016-ban két dán szülésznőhallgató érkezett Budapestre, Lene Thurlow és Kristina Gammelgård-Larsen, akikkel a Human Rights in Childbirth mozgalom zágrábi konferenciáján találkoztunk.

Itt olvashatjátok a beszámolójukat, és a szakdolgozatuk absztraktját.

A fogyatékkal élő nőkről szóló szakmai napra készülve kaptuk az alábbi nyílt levelet. Az édesanya
neve elhallgatását kérte arra hivatkozva, hogy a jelenlegi körülmények között büntetésre számíthat
az, aki nyíltan kritizálja a fennálló rendszert. Ez a levél nyitotta, és szolgált fonalául a kerekasztal-beszélgetésnek.
Teljes terjedelmében, változtatás nélkül közöljük.

Tisztelt Szakemberek, kedves Szülés körül tevékenykedők!

Úgy gondoljuk, hogy az 1984-ben Bálint Sándor nevével fémjelzett szülészeti humanizálásban az utóbbi években visszaesés tapasztalható, mely a fogyatékkal élő nőket különösen sújtja. Ahol ugyanis a nők természetes igényeinek, értem itt a nem fogyatékos nőket,  egyre kevesebb a hely, ott a fogyatékos nők speciális többletigényeinek még sokkal kevesebb. Konkrétan az alábbi problémákat fogalmazzuk meg, melyek nem fogyatékos nőtársainkat is sújtják, bennünket azonban fokozottabban, ugyanis állapotunkból kifolyólag kiszolgáltatottabbak vagyunk, nehezebben jutunk információkhoz, nehezebben érvényesítjük érdekeinket.

1

Írta: 

Nem rég olvastam egy bejegyzést (és az azt követő, helyeslő hozzászólások hadát) egy népszerű, gyermekneveléssel foglalkozó blogon, amely a szülési tervről szólt: pontosabban arról, miért is jobb az, ha nincs ilyened. Igen, jól olvastad: miért ne legyen. Értem én, hogy miből indul ki a szerző – a szülés során bármikor előállhat nem várt helyzet? Persze. Lehet-e egy tökéletes szülésről dédelgetett ábránd esetleges csalódottság forrása, amennyiben mégsem minden a terv szerint alakul? Kétség kívül. Végtére is gyermekünk születése egy olyan nap, melyre kicsi korunktól kezdve izgalommal vegyülő kíváncsisággal gondolunk. Legalábbis én így voltam ezzel.

De tudod, mi lehet még annál is hervasztóbb, mint hogy a képzeletedben élő ideális szülés nem egyezik teljesen a valósággal?

Forrás: http://themediocremama.com/
Forrás: http://themediocremama.com/

 

Forrás: hvg.hu, 2014.02.20.

 

Több mint három év után megszüntette a Fővárosi Ítélőtábla a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségével vádolt, az otthonszülés magyarországi úttörőjeként ismert Geréb Ágnes házi őrizetét – közölte a szülész-nőgyógyász ügyvédje csütörtökön, miután a bíróság helyt adott a fellebbezésének.”

A cikk megjelent az alábbi linken:

http://csaladhalo.hu/interju/nem-arrol-van-szo-hogy-menjunk-ki-kukoricafoldre-szulni

Szerző: Gyarmati Orsolya

2013.12.11.

Természetes szülés, vagy császármetszés? Tisztában vannak-e a magyar nők a jogaikkal a szülőszobán? Bababarátok-e a bababarát kórházak? Ezekről a témákról kérdeztük a Születésház Egyesületet.


Családháló: Nemrég szakmai napra hívtátok a szülész-szakma néhány képviselőjét, és az érintett nőket Tudnak-e szülni a magyar nők? címmel. Hogy sikerült a rendezvény?

Az Európai Bábaszövetségnek (European Midwives Association, EMA)
a bábaképzésről szóló negyedik konferenciáján (4th European Midwives Association Education Conference) a világ 25 országából 209 bába gyűlt össze Maastrichtban, hogy a bábaképzés aktuális kérdéseit megvitassa.

A szülő nők számára a szakmailag es jogilag önálló felelősséggel működő, független bábák biztosíthatják a legmegfelelőbb ellátást. A bábai ellátás hozzájárul a nők és a család egészségének megőrzéséhez, és növeli a normál lefolyású szülés esélyét.

http://www.hirado.hu/Hirek/2013/10/03/13/Korszerusitene_a_szuleszeti_ellatast_a_Nepesedesi_Kerekasztal.aspx

A Születésház Egyesület üdvözli a Népesedési Kerekasztal kezdeményezését a szülészeti ellátás korszerűsítését illetően. Az Egyesület régóta hangsúlyozza, hogy a nők jó szülési élménye kulcsfontosságú a további gyermekvállalásban, és a tervezett gyermekek megszületésében.

Szülészeti hímsovinizmus: miért is fekszik hanyatt a nő? “Férfiak uralta világban élünk, ez pedig a szülészeteken is meglátszik: természetellenes testhelyzetbe vezethetik le a szülést, sőt, legitimen fölvághatják a nő testét – derült ki Hadas Miklós csíkszeredai előadásából.”   http://eletmod.transindex.ro/?cikk=20345