Dokumentumtár

Amikor elkezdtük szervezni a műhelyeket, nem számítottunk arra, hogy milyen nagy hatással lesz mindannyiunk életére. Mindannyiunk életére, különböző képpen: egyesek gyógyulni kezdtek, mások sorstársakra találtak, megerősödtek, és most mindannyian lelkes és elszánt aktivistaként más nőket is támogatnak vagy éppen rendszerszintű változásokat generálnak. Kérlek benneteket, hogy segítsétek ti is azt, hogy minál több nő, anya átélhesse ezt a fajta megerősítő átalakulást. Köszönjük .

 

 

 

2016. augusztus 22.

Írta: Judith Langowski

 

“Minden szülő nőnek jogában áll, hogy a szülészeti ellátás során is védjük a testi-lelki és szociális egészségét. Hogy megfelelő tájékoztatást követően szabadon dönthessen a szülése körülményeiről, a testét érintő beavatkozásokról. Hogy a személyes adatait védelem övezze. Hogy minden körülmények között tisztelettel és méltó módonÚj ablakban nyílik meg bánjanak vele, mindenféle megkülönböztetés nélkül.

Sajnos a szülő nő informált döntése akadályokba ütközik, a legtöbb jogsértésnek ez áll a hátterében. Nincsenek információk a kórházak statisztikáiról, a kórházi eljárásokról, a nők szóbeszédre kell támaszkodjanak, nincsen minőségbiztosítási rendszer. Az ellátás nem a tudományos ajánlásokon, hanem a szokásjogon alapul.”

Tapasztalataink a magyarországi szülészeti ellátásról

(2016. február 9-22.)

(Balról jobbra: Lene, Kristina és Schmidt Erika, az Egyesület gyakornoki programjának a vezetője)

A gyakornoki programunk keretében minden évben fogadunk olyan szülés körüli tevékenységet végző, aziránt érdeklődő hallgatókat, akik a szívesen tanulnak, szereznek tapasztalatok az Egyesület tevékenységéről, szemléletéről.

2016-ban két dán szülésznőhallgató érkezett Budapestre, Lene Thurlow és Kristina Gammelgård-Larsen, akikkel a Human Rights in Childbirth mozgalom zágrábi konferenciáján találkoztunk.

Itt olvashatjátok a beszámolójukat, és a szakdolgozatuk absztraktját.

11188393_819061978148641_8177931294909741815_nAz Egyesület 2015. április és májusban közel harminc, mélyszegénységben élő roma nővel készített mélyinterjút az ország négy szegregátumában a várandósgondozásban és a szülészeti ellátásban szerzett tapasztalataikról. Az interjúk célja az volt, hogy a nők által megélt tapasztalatokat mélyebben megismerjük, és megértsük, hogy számukra az ellátás mely elemei fontosak és miért, mik az igényeik, illetve hol szenvednek szükséget.

Fazakas Pálma, a Születésház Egyesület elnökének beszéde az Egymilliárd Nő Ébredése 2015 rendezvényen.

https://www.facebook.com/events/568274013308757/

“Sorolhatnék most statisztikai adatokat az indokolatlan beavatkozásokról, felolvashatnék nemzetközi ajánlásokat arról, hogy milyennek kellene lennie a nőközpontú szülészeti ellátásnak…..Nem fogok.

 

Sokat gondolkodtam azon, hogy miért nem beszélünk többet a szülésről, a szülés közben átélt traumákról, sérülésekről. Azok a nők akik még nem szültek, sajnos nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a szülésnek. Azok pedig, akik már szültek, legtöbbször hallgatnak. Abban szocializálódtunk, arra tanítottak bennünket a társadalom, az anyánk, a barátnőnk, a szomszédunk, hogy a szülést túl kell élni, örüljünk, hogy van egy egészséges gyermekünk…..Ez a legtöbb amit várhatunk tőle. Nem illik utána siránkozni.

Fotó: Gergely Amati
Fotó: Gergely Amati

 

A fogyatékkal élő nőkről szóló szakmai napra készülve kaptuk az alábbi nyílt levelet. Az édesanya
neve elhallgatását kérte arra hivatkozva, hogy a jelenlegi körülmények között büntetésre számíthat
az, aki nyíltan kritizálja a fennálló rendszert. Ez a levél nyitotta, és szolgált fonalául a kerekasztal-beszélgetésnek.
Teljes terjedelmében, változtatás nélkül közöljük.

Tisztelt Szakemberek, kedves Szülés körül tevékenykedők!

Úgy gondoljuk, hogy az 1984-ben Bálint Sándor nevével fémjelzett szülészeti humanizálásban az utóbbi években visszaesés tapasztalható, mely a fogyatékkal élő nőket különösen sújtja. Ahol ugyanis a nők természetes igényeinek, értem itt a nem fogyatékos nőket,  egyre kevesebb a hely, ott a fogyatékos nők speciális többletigényeinek még sokkal kevesebb. Konkrétan az alábbi problémákat fogalmazzuk meg, melyek nem fogyatékos nőtársainkat is sújtják, bennünket azonban fokozottabban, ugyanis állapotunkból kifolyólag kiszolgáltatottabbak vagyunk, nehezebben jutunk információkhoz, nehezebben érvényesítjük érdekeinket.

1

Írta: 

Nem rég olvastam egy bejegyzést (és az azt követő, helyeslő hozzászólások hadát) egy népszerű, gyermekneveléssel foglalkozó blogon, amely a szülési tervről szólt: pontosabban arról, miért is jobb az, ha nincs ilyened. Igen, jól olvastad: miért ne legyen. Értem én, hogy miből indul ki a szerző – a szülés során bármikor előállhat nem várt helyzet? Persze. Lehet-e egy tökéletes szülésről dédelgetett ábránd esetleges csalódottság forrása, amennyiben mégsem minden a terv szerint alakul? Kétség kívül. Végtére is gyermekünk születése egy olyan nap, melyre kicsi korunktól kezdve izgalommal vegyülő kíváncsisággal gondolunk. Legalábbis én így voltam ezzel.

De tudod, mi lehet még annál is hervasztóbb, mint hogy a képzeletedben élő ideális szülés nem egyezik teljesen a valósággal?

Forrás: http://themediocremama.com/
Forrás: http://themediocremama.com/

 

    Időpont: 2014.09.05. péntek, 10:00–14:00 Helyszín: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar A Születésház Egyesület (www.szuleteshaz.hu) szakmai napja a Norvég Civil Támogatási Alap (http://norvegcivilalap.hu/Új ablakban nyílik meg) támogatásával. Bővebben: http://www.szuleteshaz.hu/meghivo-akadalymentes-fogyatekkal-elo-nok-a-szuleszeti-ellatorendszerben/